A méh alakja olyan, mint egy feje tetejére állított kisméretű körte – nagyjából ökölnyi, vastag izomfalú szerv, amelyet nyálkás anyag, a méhnyálkahártya borít.
A méhüregből – ebben fejlődik a magzat – és a méhszájból áll, amely szüléskor olyan nagyra ki tud tágulni, hogy a magzat kiférjen rajta.
A méhüreg normális esetben lapos, alig nevezhető üregnek. Terhesség alatt azonban fokozatosan kitágul, biztosítva az embrió magzattá, majd a magzat kisbabává való fejlődését.
